Alfa d.cs.

Az irgalmas samaritánus
(Lukács evangélium 10:25-37)

"Ekkor előállt egy törvénytudó, hogy megkísértse Őt, és ezt kérdezte: 'Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" Ő pedig ezt mondta neki: 'Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod?'
Ő pedig így válaszolt: 'Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből és felebarátodat, mint magadat.'
Jézus ezt mondta neki: 'Helyesen feleltél: tedd ezt, és élni fogsz.'
Ő viszont igazolni akarta magát, és megkérdezte Jézustól: 'De ki a felebarátom?'

Válaszul Jézus ezt mondta neki: 'Egy ember ment le Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik kifosztották, meg is verték, azután félholtan otthagyva elmentek. Történetesen egy pap ment azon az úton, de amikor meglátta elkerülte. Hasonlóképpen egy lévita is odaért arra a helyre, és amikor meglátta, ő is elkerülte. Egy úton lévő samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta; odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat. Aztán feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és ápolta. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és azt mondta neki: Viselj rá gondot, és ha valamit még ráköltesz, amikor visszatérek, megadom neked!
Mit gondolsz, e három közül ki volt a felebarátja a rablók kezébe esett embernek?'
Ő így felelt: 'Az, aki irgalmas volt hozzá.'
Jézus ezt mondta neki: "Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj."

Jézus példázatai közül ez a leggyakorlatibb. Két kérdésre válaszol. Az írástudó ezt kérdezi: 'De ki az én felebarátom?' A példázat a kérdésre egy másik kérdéssel válaszol. Kinek vagyok én a felebarátja? A zsidó embernek csak zsidó volt a felebarátja. Felelősséget csak a zsidó ember iránt érzett. A példázat arra tanít, hogy a felebaráti szeretet nem csupán kegyes érzés, hanem tettekben megnyilvánuló részvét. Lehet, hogy a pap és a lévita, mikor látták az úton fekvő, félholtra vert embert részvétre indultak, de semmit sem tettek a bajbajutottért. A részvét, amely csak indulat és érzés marad, bűn. Mindig bűn a részvétet érezni, és semmit sem csinálni. A Pokol tornáca jószándékkal van kikövezve.

A megvetett samaritánus mindent megtett, ami az adott helyzetben szükséges volt. Bort és olajat öntött a félholtravert ember sebeibe. Felteszi barmára. Előre kifizeti a vendéglőst. Azzal tesz jót, aki rászorul, s azt adja, amire a rászorulónak szüksége van. Az irgalmas samaritánus szeretete a felebaráti szeretet mintaképe. Jézus felebarát lett, hogy mi felebarátai legyünk egymásnak. Felebarátunk az, akinek szüksége van ránk. Jézus példázata botránkoztatta a kegyeseket, amikor a felebaráti szeretet mintaképének a samaritánust állította. Nem a papot, nem a lévitát, akik pedig a templomból jöttek, és naponta többször imádkoztak, és elmentek a nyomorult mellett. Ők elmélkedtek a szeretetről, de nem tették meg a szeretet gyakorlati tennivalóját.

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat